Egyelőre nem tudom eldönteni, hogy Szabó Gáborról, vagy a fogyókúráról írjam az első postot. Szabó Gábort jobban szeretem, a fogyókúra viszont véres valóság. Ugyanis rövidesen nem fogok tudni felöltözni...
Köszönt ő
2008.11.09. 11:30 egy ember
Egy ember szeretettel köszönti önmagát és a véletlenül idevetődő balszerencsés olvasót.
A blog elsősorban azért nyitódott (sicc...), hogy egy ember rögzíteni tudja gondolatait. Ezért 10telettel átadom a szót neki.
Neduddgi
Köszönöm a szót. Átveszem és már nem is adom vissza. Ne gondolja senki, hogy eddig nem próbálkoztam elpotyogtatott gondolatmorzsáim összesöprésével, csak éppen nem övezte siker.
Az köztudott, hogy az írás elszáll, a szó megmarad. Így a különböző cetlikra rögzített morzsáim a szemetesbe kerültek - a cetlivel egyetemben. Nem vagyok egy katalogizáló alkat, no. Talán jobb lett volna kimondani...
Aztán az első fájlok: txt, wks, majd - a csúcsok csúcsa... - a doc! (És a pdf-ig még el sem jutottam, hogy a html-ről ne is beszéljek...) A kezdetben szorgalmasan lemezre rögzített fájlok sorsa sajnos ugyancsak keserű. Egyes lemezek elvesztek. Egyes lemezek már be se férnek az ámítógépek erre rendszeresített lukába... Mások beférnek, de működni már nem hajlandók... És mostanság riadtan kell látnom, hogy egy ember Tasztalos hozzászólásainak egy része eltűnt valahol a ködben, így többé nem lehetett tétlenül elmenni egy ember múltjának ilyetén széthullása mellett.
Egy ember számára új korszak közeleg. Nemsokára lehúzhatja azt a rolót, amely bezárja talán legnagyobb gyötrelmeinek rémséges boltját és kiteljesedhet valami másban, aminek építgetését 10 évvel ezelőtt megkezdte. Ehhez nem árt tudni, honnan indultam és minek. Még a végén elfelejtem...
6 komment
